rekaaasfood&health

Milyen egy maldív reggeli?

2017. április 20. 09:53 - rekaaa77

Feruárban a Maldív-szigeteket vettük célba és bizony ott is, mint minden más idegen országban megkerestük a helyi piacot, a zöldséges standokat, ill. megpróbáltam kicsit a konyhai kulisszák mögé is belesni. Természetesen erre a bekukkantásra nem az 5 csillagos resortban, hanem egy 2 ezer fős szigeten, a kimondhatalan nevű Kudahuvadhooban tettem kísérletet.

2017_telmaldives_035.JPGKudahuvadhoo csodálatos "erdeje" a parton.

Nem is volt nehéz, mert még az Instagramon összeismerkedtünk egy helyi sráccal Yamannal, aki kérés nélkül körbevezetett minket a falu-szigeten, ami kb 10 perc alatt átsétálható az egyik partról a másikig és az atoll székhelye. Ő a házukat is megmutatta, sőt a konyhában a kondérok fedelét is felkapkodta nekem, persze nem más, mint halas curry volt lefőzve a vacsorához. A helyiek muzulmán vallásúak, így a sertéshús nem szerepel az étlapukon, ami helyette van, az természetesen HAL minden mennyiségben, ill. a másik kiemelkedő étel, ami a napi menü elengedhetetlen része az exportra is szánt KÓKUSZ. Az indiai felmenőktől pedig a curry-t, mint ételhagyományt "örökölték", ami itt igen csípős. Yaman később küldött nekem képet egy másik reggelijükről is, ami tojáscurry volt, ezt már elég kerek szemmel néztem, a hagymás curry szószban egész, főtt tojások úsztak és ezt ette meg reggelire, kicsit bizarr... :-)

2017_telmaldives_710.JPG

A maldívok a kókuszt minden állapotában felhasználják, amit úgy kell elképzelni, hogy a egészen a dióból kihajtó kis pálmanövényig elfogyasztják, vagy más módon hasznosítják. A zöld vagy sárga fiatal diót a levéért szedik le, később amikor már létrejött benne a barna, csontos héj természetesen a leginkább hasznosított rész a friss fehér kókuszhús. Ha tovább várnak vele a közepében lévő víz "besűrűsödik" és létre jön helyette a kókuszalma, egy sárgásabb, szivacsos állagú, édesebb hús, amikorezt elgogyasztjuk, jól láthatjuk, hogy a két réteg között található a számunkra is ismertté vált kókuszzsír. Ezek után a kókuszdió kész a hajtásra, ami a szemén (a három lyukból az egyiken) keresztül nő ki az almából. Jó tudni, hogy bizony ha hajótörést szenvedünk a kis levéllel rendelkező dióhajtások friss belső húsát is elfogyaszthatjuk. A kókuszdiók íze, mint más gyümölcsöknél is, különböző, nem egyformán édes. Ami fura volt számunkra, hogy rájöttünk, hogy a reggelink egyik fő hozzávalója nem más, mint ez a gyümölcs, míg nem mondták, azt hittem, hogy retek, karalábé vagy valami ilyesmi. :-)

2017_telmaldives_586.JPGA vadonban feltört kókuszok belsejében a kókuszalma nagyon finom édes volt.

 

Szóval ez a reggeli a képen látható MASHUNI, egy kókuszos tonhal saláta, amit szintén kókuszos friss, meleg, laposkenyérrel és esetleg tojással tálalnak. A "mas" halat jelent, ami náluk nem más, mint a sárgaúszójú tonhal.

2017_telmaldives_446.JPGA szálláson így nézett ki ez a reggeli napról-napra.

Ezt az igazán egyszerű ételt úgy döntöttem én is el tudom készíteni otthon, szóval nézzük a hozzávalókat:

2 főre: 

1/2 normál méretű kókuszdió,

1 jó minőségű olajban elrakott tonhalkonzerv (természetesen lehet csak friss halból is készíteni),

100-300gr friss tonhal (halpiacon vagy mi a metróban szoktuk vásárolni, mivel én ebédként tálaltam, szerettem volna, ha külön szeletek is vannak a tetejére),

2 kisfej salotta hagyma (vagy vízbe áztatott lilahagyma),

1 szál póréhagyma,

friss chilli vagy ha nem tudunk beszerezni chilli-olaj ízlés szerint,

salátalevelek a díszítéshez.

Itt kell megemlítsem, hogy mivel indiai felmenőik vannak, a maldívok a curry mellett, mindent nagyon csípősen szeretnek, külön kertekben termelik a rövid, tömzsi chili paprikát.

2017_telmaldives_1376.JPGLassan hozzászokik a szervezet a csípősséghez, az ott lakók néha magában is fogyasztják ezt a paprikát.

 A saláta elkészítésének legnehezebb momentuma a kókuszdió feltörése. Régebben sokat szenvedtem kalapáccsal, de nem nagyon sikerült megbírkózni ezzel a feladattal, most viszont újdonsült barátainktól megtudtam, hogy is kell ezt csinálni, két kókuszdiót kell összeütni, a kettő közül az erősebb majd feltöri a másikat. Inkább kesztyűben fogjuk a diókat, mert elsőre csak berepedni fog az egyik kezünkben és akkor becsípheti a bőrünket, szóval csak óvatosan. Ha feltörtük a diót éles késsel feszegessük ki a fehér húst és aprítóban aprítsuk olyan kicsire, amennyire csak tudjuk, a barna héját nem kell levágni, nyugodtan rajtahagyhatjuk. A kókusz felét tegyük félre a lepényhez. A tonhalszeletek széleit vágjuk le és pár perc alatt főzzük meg. Vágjuk össze a shalotta hagymát, póréhagymát és a friss chilit. Bontsuk ki a konzervünket és öntsük le az olajat, majd tegyük egy keverőtálba és keverjük bele a hagymákat, ha van friss chilink azt is ízlés szerint és természetesen a kihagyhatatlan kókuszt, tegyük bele a főtt halat is és villával jól pépesítsük. Ízesítsük kevés sóval, chilivel, ill. mivel nem volt friss chilim, tartok itthon chiliolajat, ami nem más, mint egy üvegben olivaolajban áztatott "ágyas" chilipaprika, aminek az aromája, csípőssége jól beleolvad az olajba, ezzel locsoltam meg. Ha kész akjuk félre.

2017tavasz_906.JPG

Jöhet a lepény elkészítése:

Hozzávalók:

200gr liszt,

a fél kókuszdió húsa,

1 dl kókusztejszín,

1 teáskanál kókuszzsír,

csipetnyi só,

és kb. annyi evőkanál víz, amitől a tészta szép ruganyos, nyújtható lesz.

Keverjük össze a lisztet a kókusszal sózzuk ízlés szerint, majd adjuk hozzá a tejszínt és a kókuszzsírt, keverjünk bele annyi vizet evőkanalanként, hogy egy jól nyújtható, rugalmas tésztát kapjunk. Osszuk 6 részre és lisztezett deszkán nyújtsuk ki egyessével, a sütés előtt, 2-4 mm vastagságúra. Vegyünk elő egy tapadásmentes palacsintasütőt és süssük mindkét oldalát aranybarnára, gyújtsük egy tányérra és takarjuk le őket egy alufóliával, csak úgy, mint a palacsintákat, a lényeg, hogy ne hüljenek ki.

2017tavasz_884.JPGA tészta jól nyújtható lesz.

Ha reggelire készítitek ezt az ételt, süssetek hozzá egy-két tükörtojást, én kicsit több tonhalat vásároltam, ill. ebédidőben készítettem, forró kókuszolajon sütöttem ki tonhal szeleteket is rózsaszínre és azzal együtt friss sóska és rukkola leveleken tálaltam.

2017tavasz_921.JPGAz álatalam készített változat.

 

Remélem tetszik nektek ez az étel  és elkészítitek majd, minket teljesen lenyűgözött a kókusz ilyen jellegű felhasználása, különösen, hogy régen csak süteményekben használtam! Ha elkészítitek várom a visszajelzéseitket!

Jó étvágyat!

Réka

Ui.: Ha esetleg kiváncsiak vagytok, hogyan töltöttük napjainkat a szigeteken nézzétek meg a házivideónkat!

Szólj hozzá!

#nemunalmassaláták I.

2014. december 05. 10:43 - rekaaa77

   Sokan, különösen a férfiak felzizzennek, már a "saláta" szó hallatára is! Az irodában is sokszor legyintenek, hogy "Áhh, Réka már megint nyulat játszik!" vagy bombáznak a "Milyen madáreleséget eszel?", "Hogy tudok én ezzel jól lakni?" kérdésekkel. Hát az az igazság, hogy sokszor tényleg madárnak vagy nyuszinak érzem magam, olyan boldog vagyok a sali után! :) :) :)

   Hogy mitől lesz egy saláta élvezhető, "nem unalmas", azt egy sorozatban szeretném elmondani a salátáim bemutatásával. Jelenleg heti 5-8 alkalommal eszem salátát a különböző főétkezésekre, és szeretném, ha nem is teljesen, de egy kicsit ti is követnétek engem. :-)  De miért is eszem ennyi salátát? Ennek nagyon egyszerű magyarázata van! Mert SZERETEM, és ráadásul még EGÉSZSÉGES is. Viszont ahhoz, hogy szeressem, nekem is sok idő kellett. Tapasztalatra volt szükségem, hogy megtanuljam úgy variálni az alapanyagokat, hogy a zöld levelek fogyasztása élvezetté váljon.

   A vitaminok, mint Élet, erő, egészség! segítik a szervezetünk működésétet, ezt szerintem mindenki tudja, mégsem eszünk friss zöldségből eleget. Sokan tabletta formájában próbálják kiegészíteni a hiányos étrendjüket, ami alapjában véve nem rossz megoldás, de én inkább a természetes út híve vagyok (bár néha én is szedek vitamint, különösen így a tél közeledtével).  A saláták pedig, ha jól vannak összeállítva, szinte minden alapvető tápanyaggal rendelkeznek. 

   A jó saláta (amit főétkezésre fogyasztunk) alapvető hozzávalói a zöld saláta levelek, melyek alapot képeznek a tányérunkon. Ezekből általában az olyan keverékeket szoktam választani, melyekben az érdekesebb levelek vannak; bébi-spenót, rukkola, mángold, batávia, radicchio, lolo rosso. Sokan biztosan tudják, hogy 8 és fél évet éltem kint Spanyolországban és ott kezdtem felfedezni ezeket a finomságokat a zöldséges pultokban, melyekből sokkal izgalmasabb kinézetű és vitamindúsabb mixet kapunk, mint a klasszikus magyar fejes-saláta, vagy a jégsaláta. Szerencsére mára már nálunk is lehet kapni ilyen salátakeverékeket. Kedvencem az Eisberg Verona mix. Ezek a levelek különösen a rügysaláták, bébisaláták tele vannak vitaminnal, (K-vitamin, A-vitamin, béta-karotin, C-vitamin,  B vitamin, E-vitamin)  rosttal, amik segítenek az anyagcsere javításában, az ásványi anyagok felszívódásában, csökkentik a vér koleszterinszintjét, erősítik immunrendszerünket, segítenek a vérszegénység megelőzésében, akár lassítják a rákos sejtek kialakulását is, részt vesznek bőrünk szépségének, rugalmasságának megóvásában, látásunk javításában, az egészséges csontok és fogak építésében. Továbbá olyan ásványi elemeket is tartalmaznak, mint a vas, magnézium, kalcium vagy a kálium, melyek természetes úton való felszívódása szintén nagyon fontos a szervezet számára. Nem beszélve arról, hogy kalóriatartalmuk nagyon alacsony.

Szóval Hajrá, Salátára, vagyis Vitaminra fel!

   Két olyan, gyorsan összedoható őszi salátát mutatnék be, amivel még most így télelőn színezhetitek étrendeteket.

  • Málnás Kacsamellsaláta:

img_3297.JPG

Hozzávalók 2 főre:

1 kacsamell

100 gr Eisberg Verona mix

40 gr bébi spenót

20 gr rambó retekcsíra

1 csomag (120 gr) málna

1 negyed kígyóuborka

2 evőkanál olivaolaj

2 evőkanál balzsamecet

1 evőkanál málna vagy valamilyen más erdei gyümölcs lekvár

Elkészítése:

   A kacsa mellét a bőrénél kezdve süssük pirosra serpenyőben (TEFAL), hozzáadott olaj nélkül. Ha kész, tegyük a sütőbe 10 percre, majd vágjuk merőlegesen szeletekre. Az uborkát vágjuk apró kockákra, vagy reszeljük le nagy lyukú reszelőn, majd keverjük össze a saláta keverékkel és a csírával. A keveréket osszuk szét a tányérokon, majd szétosztva helyezzük rá a málnákat és a húst. Öntözzük meg az olaj-ecet és lekvár keverékével.

Jó étvágyat!

 

 A másik saláta Egy bacon-ös, tökös bébi mángold saláta:

img_4362.JPG

 

Hozzávalók 2 fő részére:

12 szelet baconszalonna

150 gr bébi mángold levél

150 gr sütőtök

30 gr brokkolicsíra

40 gr fehér (feta jellegű) sajt

2 evőkanál olivaolaj

1 evőkanál mustár

1 fél evőkanál méz

Elkészítése:

   A szalonnaszeleteket helyezzük sütőpapírra és közepes hőmérsékletű sütőben süssük lassan ropogóssá. (Tipp: Sütőpapíros módon készíthetünk szalonna és kolbászchipset is krémlevesekhez, a serpenyősnél sokkal tisztább és füstmentesebb változat és még kavargatnunk sem kell. Az ilyen chips akkor jó ha kemény, roppanós, de ne legyen fekete, ezért soha ne magas hőmérsékleten süssük. Sokszor süteménysütés után, már kikapcsolt, de még forró sütőbe rakok be egy levéllel, ezzel is energiát spórolva.) A sütőtökből éles zöldségszeletelő késsel vagy zöldségpucolóval vágjunk le kisebb kanyarintásnyi darabokat, majd keverjük a csírával a mángoldlevelekhez. Osszuk szét a tányérokon a keveréket és morzsoljuk rá a fehér sajtunkat. Locsoljuk meg a mustáros-mézes olajjal és a tetejére halmozzuk a baconszeleteket. Fogyasszuk egészséggel!

  

   Ezeket a salátákat hangulatomtól és éhségemtől függően teljeskiőrléső pirítóssal (bajor rozs, vagy Ludvig Jókenyér) szoktam köríteni. Mivel általában az ebédemet, sokszor a vacsorámat is az irodában töltöm el, így a feltéteket (kacsahúst, csirkemellet, bacont, sajtokat) még otthon elkészítem, így csak a saláta alapját dobom össze az étkezőben, ami nagyon gyorsan; 5-10 perc alatt megvan.

 

Jaaaa, és miért ez a cím? Keressétek az Instagrammon a nemunalmassaláták hashtag-et, vagy kövessétek a Profilomat.

Jó étvágyat kívánok mindenkinek!

R

 

 

 

Szólj hozzá!

Libalakoma

2014. november 16. 18:12 - rekaaa77

Bár Márton nap már elmúlt...

  ....még tarthatunk otthon libalakomát, hiszen most van a szezonja!

    De miért épp liba!?

   Gyermekkorunkban már biztosan találkoztunk a vele, mint ténnyel, főnévvel, a Gőgös Gúnár Gedeon borítóján, esetleg egyesek élőben is láthatták ezt a felettéb érdekes állatot! Szóval, ha más nem, a mesékből már biztosan ismerjük, Nils Holgerson Márton lúdát vagy Matyi Galibáját, aki különféle tanácsokkal látta el a fiút! De miért pont liba, miért ezt eszünk november elején, vagyis 11-én, Márton napján? Megmondom őszintén fogalmam nem volt, nálunk ez nem volt hagyomány, bár egyszer volt libánk a gyerekkori kertesházunkban, de nem rémlik, hogy elfogyasztottuk volna őket, csak az, hogy az egyik, talán pont a Mártonnak keresztelt, átszaladt a szalonna sütés után maradt parázson, persze nem lett semmi baja! De, hogy megettük volna, az már a gyermeki naivitás rózsaszín ködébe borult, nem emlékszem! :) A Mamámat sem kérdeztem meg erről a népszokásról, így felütöttem a Wikipediát és az alábbiakra jutottam: Márton napja az utolsó nap a karácsonyi 40 napos böjt előtt. (Van karácsony előtti böjt is? :) ) Szóval a régi korokban ebben az időben tartottak nagy dínom-dánomokat, lakomákat és mivel a tömni való libát épp el lehetett kezdeni vágni, így ekkortájt minden háznál liba került az asztalra. Erről született egy közmondás is: "Aki Márton napon libát nem eszik, az egész éven át éhezik.". Mostmár ezt is tudom! Eddig biztos mindig éheztem! :) :) :)

   Szóval idén se lett ez volna másként, mert nem terveztem libaevést (valahogy a kacsát preferálom), vagyis vettem egy kis akciós libamájat, amit meg is sütöttünk,de ennyi. Múlt szombaton viszont kaptam egy hatamas egész madarat! :) Persze természetesen koppasztott libáról volt szó, különben kidobtam volna...., na jó nem, de biztos el tartott volna egy ideig :) :) :)

IMG_3198.JPG

   De először is beszéljünk kicsit a libamájról! A libamáj alapjában véve ugyanolyan máj, mint a csirkéé, csak kicsit nagyobb, viszont már az ókori rómaiak kitalálták, hogy ha felhízlalják az állatokat, nem engedik őket mozogni rendesen, megnő a májuk, elzsírosodik. Ez az a máj, amit mi keresünk a boltokban, ami Magyarországot híressé tette a nyugati élelmiszerpiacokon, ami nagyon jól csúszik egy kis Tokaji társaságában. Sajnos, hogy ilyen "Foie Gras"-t, ahogy a franciák nevezik zsírmájat kaphassunk, meg kell tömnünk a libákat, mert különben nem ennék betegedésik magukat, ez sokakban kétes érzéseket kelt, aktivisták például a vegán pástétomok elterjesztése mellett kampányolnak a Libamáj fesztivál bejáratánál. Úgy gondolom a mértékletesség elve alapján egyszer egy évben süthetünk libamájat, anélkül, hogy "állatkínzókká" válnánk.

   Szóval, hogy is készítsünk libamájat?

   Két féle módszer van, a gyors sütés és a pástétomként elrakott változat, mindkét esetben mennyei eledelről beszélhetünk, de valahogy a frissen sültet jobban szeretem!

  • A frissen sült libamáj: 2 főre):

4 szelet (160 gr) libamáj

Maldon sópehely

   Ha nem felszeletelt, hanem egész májat vettünk, akkor mutató ujjnyi vastag szeleteket vágjunk le belőle. Forrósítsuk fel a serpenyőnket (lehetőteg Tefal) és helyezzük a szeleteket a forró edénybe, olaj nem kell hozzá, a máj annyira tele van zsírral, hogy az azonnal elkezd belőle kisülni. Így süssük mindkét oldalát 2,5-2,5 percig, hogy megpiruljanak, ilyenkor az állaga még nagyon puha, belül szinte csak meleg. Ennél jobban nem érdemes megsütni, mert odakozmál, bár lehet kicsit langyosabb sütőben kezdeni a sütést, akkor talán jobban átsül! Tipp: Sózni csak a tálaláskor sózzuk meg, lehetőleg tengeri sópehellyel.

   Körítésnek, sokan almát vagy körtét karamellizálnak vagy főznek mellé; én speciel kaptam egy tucat rétest, amiből épp kapóra jött a káposztás, így ezzel körítettem. Tokaji helyett, gyorsan összedobtam egy vörösbormártást, ami nagyon gyors és fanyarsága jól ellensúlyozta a máj zsírosságát.

Vörösboros szósz:

1 dl vörösbor (Egri Bikavér volt épp nyitva)

1 púpozott teáskanál kukoricakeményítő

A vörösborhoz forráspontján hozzáadom a keményítőt és pici habverővel, vagy fakanállal símára keverem. Kész is.

Tálalás:IMG_3095.JPG

  • Libamáj pástétomnak zsírjában: 2 főre, 2-3 alkalommal való vacsorához:

   A libamáj másik elkészítési módja a zsírjában való lassú sütés. Ilyenkor a májdarabokat liba vagy kacsahájjal fólia alatt rakjuk a sütőbe, és addig süssük közepes lángon míg a háj nagyjából elolvad, esetleg tepertővé válik. Ilyenkor a máj jobban összesül, kenhetővé válik. A kisült májakat csatosüvegbe vagy szimpla kis műanyagedénybe rakjuk el a zsírral teljesen beborítva. Kihűlés után a hűtőben vagy spájzban tárolandó.

600gr libamáj

600gr liba vagy kacsaháj

   Fogyasztáskor sózzuk, és finom magos, rozsos pirítóssal, salátával szervírozzuk!

libamáj2.png

 

   Na de térjünk csak vissza az egész libámra! Ha nem libacombokat veszünk, hanem egy egész libát, és nem akarjuk az egészet a sütőben megsütni, akkor sem kell megijednünk, kis ügyességgel gyorsan darabjaira bontható ollóval vagy éles késsel.  Én is ezt tettem! Először a combjait vágtam le, majd kétoldalt a lengőbordáknál szétválasztottam a mell- és hasrészt a farháttól. A gerinc elvágásához lehet húsbárdot is elő kell venni. :) :) :)

IMG_3654.PNG

libapecsenyéhez az alábbiakra volt szükség: (2 főre)

2 nagyobb libacomb

a libán található oldalsó hájas bőr

1 nagy fej vöröshagyma

1 fej fokhagyma

majoranna

delikát

   A combokat nézzük át és ha maradt benne tolltok, akkor azt csipesszel távolítsuk el, jól delikátozzuk be, tegyük a tepsibe, halmozzunk köré cikkelyekre vágott vöröshagymát és az egész fej keresztben 4 részre vágott fokhagymát. A hájat kisebb tepertőnyi kockákra vágjuk és szintén halmozzuk a tepsibe, ll. a comb tetejére, hogy az, a sütés közben ne száradjon ki és a bőre is ropogós legyen. Szórjuk meg majorannával és öntsük fel vízzel, hogy kb. félig ellepje. Takarjuk le alufólával és így pároljuk 170 fokon kb. 45-50 percig, majd kb. 30-40 percig süssük alufólia nélkül. Kb. ez az otthoni konfitálás legegyszerűbb módja. Tipp: Az utolsó negyedórában 2-3 percenként locsolgassuk a bőrét a felgyülemlett zsírral, hogy jó ropogós legyen.

   Köretnek nem a tradicionális párolt lilakáposzta, krumlipüré, esetleg zsemlegombóc készült, hanem lencsesalátát csináltam.

10 dkg vöröslencse

5 dkg feketelencse

fél fürt nem túl édes, magnélküli fehérszőlő

rukkolás salátakeverék

rambó retekcsíra

1 kisebb csomag petrezselyem, vagy friss koriander (speciel én az utóbbit nem szeretem)

1 citrom

1 evőkanál méz

1 evőkanál mustár

1 fej cikória

   A feketelencsét áztassuk be kevés vízbe egy éjszakára, a vöröset nem szükséges, mert könnyen főzhető. Delikátos vízben főzzük őket puhára (kb. 10 perc.), ezalatt vágjuk a szőlőket apró kockákra. Tipp: sok salátánál alkalmazom ezt a vágásmódot, sokkal változatosabb és tartalmasabb salátát érhetünk el vele - kb. 0,5x0,5 cm-es kockákra gondolok.

   A lencséket szűrjük le és hagyjuk kihűlni, majd keverjük bele a szőlőt, a nagyobb darabokra (2cm-es) felvágott salátaleveleket és a jól összevágott petrezselymet. Az egészet locsoljuk meg az egy citrom levéből, mustárból és a mézből kikevert öntettel, majd az egész keveréket, a cikórialevelekkel halmozzuk a tányér közepére.

   A libát erre a halomra helyezzük, valahogy így:

IMG_3235.JPGIMG_3232.JPG

 

    Végezetül másnap gyöngyöző libahúslevest főztem a maradék feléből, talán az eddigi legjobb levesemet! Ehhez az alábbiakra volt szükség: (4 főre)

1 libafarhát

1 szárny

fél liba zúza

fél szív

1 fej vöröshagyma

6 gerezd fokhagyma

5 répa

2 gyökér

1 zellergumó

2 karalábé

1 fej krupli

a zeller zöldje

petrezselyemzöldje

1 evőkanál egész feketebors

1 teáskanál egész kömény

delikát, vagy só ízlés szerint

50gr bioköles

A húsokat helyezzük az 5 literes, esetleg nagyobb kuktánkba, lábasunkba, és öntsük fel melegvízzel, delikátozzuk meg és kezdjük el főzni lassú lángon, hogy minél kevesebb habja keletkezzen. Tipp: A habot, ami időközönként keletkezik, kanállal szépen szedjünk le, hogy ne legyen később levesünk zavaros. Közben hámozzuk meg és vágjuk fel a zöldségeket. 3 répát, 1 karalábét és a zeller egy harmadát hagyjuk meg a tálaláshoz julienne-re vágva, a többit nagyobb darabokban helyezzük a levesbe. A hagymákat héjastól egészben beletehetjük, a krumplit szintén egészben, de pucolva főzzük a levesbe, ennek oka egy régi családi vendég hagyománya. Végül tegyük bele a zöldeket és a borsot, köményt, ízlés szerint sózzuk. Fedjük le! Tipp: Ha nincs kuktánk a fedél alá helyezzünk egy fakanalat, hogy a gőz ne emelgesse, ill. pótoljuk az elpárolgott vízet. Kb. 1,5 - 2 óra főzés után gyönyörű levest kapunk, amit már csak le kell szűrnünk. Közben a kölest  és a julienne-re vágott zöldségeket külön lábasban, kevés sós vízben főzzük puhára. Tálaláskor a húst szedjük le a csontról és osszuk szét a tányérokban a julienne zöldséggel és a kölessel. Egészség opció: Természetesen készíthetjük csigatésztával vagy grízgaluskával is a levest, de én biokölest szoktam választani, különösen, hogy az alacsonyabb szénhidráttartalma mellett, magas az aminosav és vitamintartalma is.

IMG_3353.JPG

 

Jó étvágyat!

R

A következő posztom ígérem rövidebb lesz. ;)

Szólj hozzá!

Üdvözlet...

2014. november 11. 21:01 - rekaaa77

Bejegyzés alcíme...

   Szóval eljött ez a pillanat, rávettem magam, hogy feljelentkezzek és megírjam az első bejegyzésem! (I'm feeling crazy!) Magamról most nem sokat írnék, hiszen ha jól gondolom az első olvasóim úgyis ismernek szegről-végről! Inkább a körülményeket ecsetelném, hogy hogyan is született az ötlet, mit szeretnék itt csinálni, továbbadni ezzel a bloggal. 

  alapkép1.png

   Minden az Instagrammon kezdődött, amit először csak képszerkesztésre, majd lassan naplóként kezdtem használni, így a hétköznapi pillanataim, nyaralások, kirándulások megörökítése mellett oda kerültek olyan apró dolgok is, amelyek engem boldogsággal töltenek el. Pici apró örömöket az életben, amik feldobják a napomat! Ebbe a kategóriába tartoznak az ételeim is, amiket készítek nap, mint nap, vagy akár csak az alapanyagok, a gyümölcsök fényképei, a hűtőm fiókjának képe! Lassan de biztosan azt vettem észre, hogy ezekből a képekből a facebookra is egyre többet töltök fel, különösen az ebédjeimet, ami sokaknak tetszett is! A kolleganőim az irodában megjegyezték, hogy "Hú de finom illata van! Mit főztél! Majd megnézem facebookon!", fel se keltek megnézni a tányérom, inkább a netet ütötték fel! :) :) :) A sok bíztató like mellett viszont még mindig nem éreztem, úgy, hogy ebből bármi is születhet, vagyis, nem is gondoltam rá! A kezdő lökést egy másik kollegina fülembe jutott szavai adták! Mégpedig, hogy Rékának kellene blogot nyitnia, olyan íncsiklandóak az ételek, amiket feltesz a face-re! Ez kb. 2 és fél, 3 hónapja volt. Azóta sok minden történt, leginkább egyre többet kezdtem el főzni, a gondolattal foglalkozni és persze serényen fényképezni! 

  alapkép3.png

 

   Mielőtt tovább lépnénk meg kell még jegyeznem, hogy a sok dolog mellett, imàdok enni, de persze az egészség és a jó közérzet, a kinézet is fontos számomra! Ha tükörbe nézek, ne a zsírpárnákat (volt olyan is), hanem egy formásabb, csinos Rékát lássak magam előtt! Ez olykor-olykor nem könnyű feladat, megtartani magunkat egy étkezési szokásnál, ami a lelkünket is, de testünket is ápolja! Mivel a sport önmagában nem elég, az egészségünk magja a tápanyagbevitel, így egyre többet olvastam szakirodalmat, táplálkozási tanácsokat, a boltokban órákat töltöttem címkék olvasásával, majd a neten analizáltam az összetevőket és így szép lassan visszaszorítottam alapanyagokat az étkezéseimből (ezekről majd később írok). A lényeg, hogy sosem diétáztam igazán, max.hol jobban, hol kevésbé figyeltem oda, hogy mit eszem, milyen finomságot! Nem mondhatom magam egyik irányzat követőjének sem, nem vagyok paleo, testépítő, még teljesen a "tiszta étkezés" követője sem, hiszen olykor-olykor kell egy kis lázadás, egy "cheating meal" vagy legalábbis egy desszert, ami nélkül pl.: nem Karácsony a karácsony! Inkább úgy mondanám, hogy a mértékletesség elve alapján étkezem, hogy szemem, szám jól lakjon és a szervezetem is jól járjon! ;)Itt a blogon, ezen elv alapján fogok írni ételekről, és legfőképpen étkezési szokásaimról. A tapasztalataimat mindúgy szeretném veletek megosztani, mint a receptjeim gyűjteményét, melyeket az elmúlt 25 év alapján gyűjtögettem, tanulgattam! Néhányótok már kapott kóstolót ebből-abból és lehet, hogy már többször is megígértem, hogy leírom Nektek ennek vagy annak a receptjét, de soha nem tettem meg, vagy harapófogóval kellett belőlem kiszednektek! :):):) Ennek ezennel vége, itt minden meglesz! :-)

alapkép2.png

   Még egyszer szeretném megköszönni a bíztatást mindenkinek, nem könnyű egy ilyen blogot elkezdeni, ott a sok kétség a fejedben: "Biztos tudom én ezt csinálni...", "Rengeteg ilyen blog van már...", "A helyesírásommal is gond lehet..."! De ezeket a ti bíztatásotok, mind eloszlatta, max csak páran fogtok olvasni, azok akik már most is várják, hogy olvashassák és megfőzhessék az egyes ételeket, amiket kiraktam eddig! Szerencsére egyre többen jelentkeztek! Tegnap például egy fiatalember írt Viberen: 

Csőőő Honnan lövöd a receptjeidet? Mert szükségem lenne egy-két fogyi receptre, amit még én is megeszek! Mondjuk olyanra, amiben nincs mindenféle zöldség :) 

 

   Nem ígérem, hogy betartom a kérését, de lesz viszonylag kevesebb zöldségtartalmú étel is, ill. gyerekeknek való finomságok is, amit mindenki könnyebben elkészíthet!

 

Remélem tetszenek a képek!

1 komment
süti beállítások módosítása